A műsorban azt is elárulta, hogy az országhatárig az orosz vezetékes gáz a legolcsóbb az összes gázimport közül, és egy részét eladjuk az évente megvett 4,5 milliárd köbméternek, így részben ebből van az MVM profitja is. Azt is jelezte, hogy várhatóan júliusban lesz eredményhirdetése a két nagy nemzetközi gázerőmű tendernek.
A hosszú beszélgetésben a dinamikus üzemanyagár stopról is beszélt a miniszter, ezt itt írtuk meg, illetve az otthonteremtési pályázat két új változásáról is, amit itt írtunk meg. Az alábbiakban néhány egyéb fontosabb témát foglalunk össze.
Költségvetési ügyek, és Donald Trump
- Szerinte roppant ésszerű döntést hozott a kormány azzal, hogy november 5. utánra halasztotta a 2025-ös költségvetés elfogadását, mert az orosz-ukrán háború nagyon jelentősen befolyásolja a gazdasági környezetet a térségünkben.
- Ha a háború elhúzódik, akkor „arra is fel kell készülni, hogy akár újra ellátásbiztonsági kérdések is felmerülnek, fel vagyunk erre készülve”. Hozzátette: „közvetlen veszély nincs, de az magasabb energiaárakkal járhat.”
- A tél közeledik, „reméljük, hogy nem lesz nagyon hideg telünk, és reméljük, hogy Trump lesz, aki győz és akkor ez a háború véget ér és akkor az más, bizakodóbb jövőt vetít előre, ahol nem kell ezekkel a bizonytalanságokkal olyan mértékben számolni, mint az előző esetben”. Úgy folytatta: „ergo: az új költségvetésben kisebbet kell betervezni arra a tartalékra, ami a másik esetben nyilván nagyobb lenne.”
- Hangsúlyozta: a kormány világosan lefektette a költségvetési hiány következő évekbeli csökkentésének pályáját, amelynek számaihoz el fognak jutni, de ehhez tenni kell és az amerikai gazdasági folyamatoknak is lényeges hatása lehet. Arra a kérdésre: van-e köze a 2025-ös költségvetés elfogadásának év végére halasztásában annak, hogy júniusban lesz az EP-választás, és így addig nem derülnek ki a kormány költségvetési tervei, előbb úgy reagált: „mindennek van köze” a halasztási döntéshez. Aztán arra a kérdésre: „a költségvetés eltolásában szempont volt-e, hogy milyen eredmény lesz az EP-választásokon”, úgy reagált: „ezt kár lenne tagadni”.
- Felrótta: „olyan méregzöld doktriner elképzelések” is győznek mostanában Brüsszelben, amelyek nem törődnek a gazdasági következményekkel (pl. az a legjobb autó, amit le se gyártanak, az a legjobb energia, amit elő se állítanak). Szerinte a magyar elképzelés közelebb áll a helyeshez, miszerint a helyben megtermelt és elfogyasztott energia a legjobb.
Gázpiaci, gázkereskedelmi ügyek
- Hangsúlyozta: „nem mi használjuk a legtöbbet az orosz gázt, az osztrákok 98%-ban használják”. (Mátrai Károly MVM-vezér a minap azt mondta, hogy itthon a gázfelhasználásban az orosz importarány 60-80%). Emlékeztetett rá, hogy a horvátországi Krk-i LNG-terminálon keresztül évi 1,5 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt vásárol Magyarország, a horvát-magyar interkonnektor éves kapacitása pedig 1,75 milliárd köbméter magyar irányba. Ezzel arra utalt, hogy majdnem teljes egészében kihasználjuk abból az irányól a földrajzi diverzifikációban rejlő lehetőséget, a meglévő infrastrukturális adottságot.
- Az orosz vezetékes gázbeszerzés kapcsán leszögezte: „nem tudnánk ilyen áron gázt” vásárolni másoktól, „ennél fizikailag nem tudnánk jobb árat elérni”, tehát ez a legolcsóbb az alternatívák közül. Szavai szerint „nincs igaza azoknak”, akik azt feszegetik akár havi cikkekben, hogy nem vesszük-e a drágán gázt. Erre a válasza az: „a magyar határra ilyen áron nem tudnánk behozni gázt, mint a jelenlegi szerződésben”. Emiatt szerinte „butaság”, hogy az orosz beszerzéssel „többszáz milliárd forintot bukott az ország”.
- Szerinte egyrészt ott megy félre a számítás, hogy a holland TTF-en kialakuló árból indul ki, miközben a szállítási költséggel nem foglalkozik, másrészt ott, hogy a TTF-hez képest az oroszok „egy nagyon picike felárat raknak rá” az árra, de ezzel együtt is „ez egy nem rossz szerződés, alapvetően egy tőzsdei árhoz kötik” az árazást. Harmadrészt ott megy félre a számítás, hogy csökkenő gázár környezetben a két hónappal elcsúsztatott számlázás is torzítást hoz, negyedszer pedig ott, hogy „nem a pillanatnyi, hanem a határidős jegyzéseket kell nézni” (utalása szerint a más tőzsdéken kialakuló futures és OTC-ben kialakuló forward árak következő évi pályáját kell nézni). Ötödik hibaként azt jelezte: az évente megvett 4,5 milliárd köbméteres orosz gázmennyiség kapcsán „a jó hír az, hogy egy részét ennek el tudjuk adni”. Sőt, azt is elárulta: „ha van rá lehetőség”, mert el tudja adni az MVM, akkor több orosz gázt is megvesz a cég, és utalt rá, hogy „ebből fakad részben az MVM profitja”. Emellett azeri, török és román gázt is vesz a cég, és ha olyan a piaci helyzet, akkor eladja például Szlovákiába, Ukrajnába.
- Kijelentette: „nekünk az áll érdekünkben”, hogy kihasználjuk a nagynyomású gázvezeték hálózatot, és az öt nagy tárolót, így tehát „ez egy kereskedelmi lehetőség”. Jelezte: tavaly 8,5 milliárd köbméter volt a magyar gázfogyasztás: ebből 1,7 milliárdot termeltünk ki, a többi volt az import, tehát 6,8 milliárd köbméter volt az éves import. Ennek kapcsán megjegyezte: a kereskedelem miatt „ami átment rajtunk, az 14,5 milliárd köbméter volt. Ameddig tudunk, addig kereskedünk a gázzal, mert ezen profit keletkezik”.
- Szerinte Európa az olcsó orosz gázzal tudott versenyképes lenni, és most „az orosz függést lecseréltük amerikai függésre”, mert ma a legnagyobb kőolaj- és LNG-exportőr az Egyesült Államok. Rámutatott: még mindig nem jöttek le az energiaárak a válság előtti szintre, „még mindig két-háromszoros az ár, amit ki kell fizetni, ez hosszú távon egy fenntarthatatlan állapotot idéz elő.” Ha a klímapolitikai célokat „túlságosan doktriner módon erőltetjük, akkor veszélyeztetjük Európa versenyképességét”. Ezzel nagyon hasonlókat mondott, mint amit Lakatos Benjamin, a MET elnök-vezérigazgatója a múlt héten egy előadás során, illetve a ma megjelent Portfolio-interjúban is mondott.
- Szerinte „elég egyértelmű, hogy ha Trump lesz az elnök, akkor más olaj- és gázpolitikát fog folytatni, mint Biden”. Ez szerinte kihat majd az energiaárakra, és azon keresztül a magyar energiaimport számlára is. Emellett arra is rámutatott: ha az ázsiai kereslet nagy lesz a gáz iránt, „akkor az LNG árak magasabbak lehetnek”. Megjegyezte: ennek már most is felfelé húzó hatása van a TTF-en kialakuló árra.
Rezsivédelmi ügyek
- A háztartási rezsidíjak kapcsán kijelentette: az átlagfogyasztás mértékéig Magyarországon a legolcsóbb a gáz- és áramár, „ezt fenn fogjuk tartani”. Megjegyezte: az áramárnál a rezsivédett ár feletti ár még mindig támogatott ár, tehát magasabb lenne a piaci ár. A földgázár esetén a rezsivédett sáv felett a lakossági ár magasabb a piacinál, de ezt úgy kell nézni, hogy csak kevesebb, mint a háztartások tizedénél jelentkezik egyáltalán ez a magas ár, és ők is jogosultak az éves kedvezményes árú gázmennyiségre.
- Az éves átlagfogyasztás fölé lógó háztartások „nagyon jelentősen csökkentették a fogyasztásukat, ami ország szempontjából jó”. Az ilyen háztartások aránya korábban 23% volt, „ma kevesebb, mint 10%”. A gázvolument tekintve az átlagfogyasztás feletti árral számlázott gáz korábban 13% volt, ez lement 3,6%-ra, és „ez az, amit el akartunk érni”.
- A 767 forintos átlagfogyasztás feletti gázár változását firtató kérdésre kijelentette: „én nem állítom, hogy soha nem fog változni, de most nincs napirenden”.
Gázerőmű építési ügyek
- A minap bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházás elhalasztási döntés nem érinti a három rugalmas gázerőmű építési projektet, mert azt az MVM építi saját forrásokból (egy erőmű épül a Mátrai Erőmű területén és kettő a Tiszai Erőmű területén, ez két nemzetközi tenderre oszlik).
- A tendernél összességében nincs csúszás, és „mindvégig fent tudtuk tartani a versenyhelyzetet”. Az eredményhirdetés várható időzítése kapcsán jelezte: „remélem, hogy az első félévben” megtörténik ez. Jelezte: az indikatív ajánlattételek fázisa után „május elején ki fogunk bocsátani egy felhívást a kötelező ajánlattételre”. Elárulta: „négy nagy konzorcium van még versenyben”, és egy újabb kérdésre jelezte: „én azt remélem, hogy júliusban tudunk eredményt hirdetni”.
Paksi ügyek
- Arra a kérdésre, hogy mikor indulnak el Paks II. új blokkjai, úgy reagált: „amit biztosan tudunk, az a Paks I. üzemidő-hosszabbítása: az a projekt elkezdődött: 2032-2037 között fogjuk egyesével a négy blokkot korszerűsíteni.” Hozzátette: „egy-egy blokkot egy-egy évre ki kell venni”, ennek a menetrendjét már pontosan látják.
- Paks II. várható átadása kapcsán megismételte, amit a minap egy másik interjúban mondott, miszerint 2035-ig, tehát az évtized közepéig megtörténik ez. „Én ezt remélem nagyon határozottan”. Később úgy fogalmazott: „én abban bízom erősen, hogy a 2030-as évek első felében elindul” a két blokk.
- Arra a kérdésre, hogy a 12,5 milliárd eurós Paks II. kivitelezési ár emelkedhet-e, úgy fogalmazott: ez „tárgyalások eredménye lehet”, és utalt rá, hogy a jelenlegi aláírt szerződés szerint 12,5 milliárdért „kellene megépíteni”. Arról, hogy a költségnövekményt kinek kellene fizetnie, az orosz felet terhelné-e, hiszen fix, kulcsrakész árat vállalt, újra azt mondta: „tárgyalni kellene”, hiszen „jelentősen megváltoztak az építési költségek”, illetve sok idő eltelt és „a körülmények változtak”. Az aláírt szerződésben 2030-as átadási dátum szerepel, és ő arra számít, hogy „a 2030-as évek első felében el kell, hogy induljon” a két új blokk.
Címlapkép forrása: Portfolio
